Integritehta ja gieđahallan persovdnadiehtojuohkin Stuehkie leana buohccedikšoguovlluin

Juohke gearddi go leat dikšuma oktavuođas registrerejuvvojit dieđut du birra. Lea dárkilit mearriduvvon got dikšu ožžo registreret ja geavahit persovdnadieđuid. Mis lea danin stuora ovdavástádus ahte du persovdnadieđut gieđahallojit njuolga vuogi mielde vai sihkkarastit buori sihkkaris doaimma ja samasta suddjet du integritehta.

Dán siiddus gávdno informašuvdna mii persovdnadiehtu lea, makkár oktavuođas dárbbahit gieđahallat persovdnadieđuid du birra, got mii gieđahallat dieđuid ja makkár rievttit dus leat.

Mii lea persovdnadiehtu?

Persovdnadiehtu lea buot informašuvdna maid sáhttá čatnat ja identifieret olbmui. Sáhttá ovdamearka leahkit namma, govva, čujuhus, telefovdnanummar dahje jietnabádden. Sáhttá maid leahkit eanet hearkkis informašuvdna dearvvasvuođa dahje persovnnalaš árvvut ja oaivilat.

Goas gieđahallá Stuehkie leana buohccedikšoguovlu du persovdnadieđuid?

Dat gávdnojit máŋga  dilálašvuođat go gieđahallat persovdnadieđuid. Dábáleamos dilli lea:

  • Journálačállimis dearvvasvuođa- ja buohccedikšumis.
  • Statistihka dearvvasvuođa- ja buohccedikšumis.
  • Doaibmačuovvoleamis ja kvalitehtasihkkarastimis dikšumis.
  • Dutkamuš dikšumis.
  • Bargiidjearaldagat, dego bálkkát, buozalmasjávkan ja bargoohcamušas

Lágat ja njuolggadusat mat stivrejit

Persovdnadieđut ozut beare coggut ja gieđahallot vuoiggalaš ulbmillašvuođas. Ii leat lohpi čohkket eanet persovdnadieđuid go lea dárbu. Dieđuid ii oaččo ge sestot guhkibut go lea dárbu dahje gieđahallot eará ládje go jurdda lei álgo rájis.

Gieđahallat du persovdnadieđuid stivrejuvvo máŋgga lágain mat galget suddjet du persovnnalaš integriteahta; ovdamearka almmolaš- ja čiegusvuođaláhka , dihtorsuodjeláhkanjuolggadus ja pasieanttadihtorláhka. Dihtorsuodjenjuolggadus (mii gohččoduvvon GDPR) lea ođđa EU-oktavuođa njuolggadus mii lea ovddit persondiehtolága sajis.

Makkár áigumuššii gieđahallot persovdnadieđut?

Persovdnadieđut ožžot beare čohkkejuvvot ja gieđahallot sierralágán dadjon áigumuššii, mat fertejit čuovvut nu gohččoduvvon lágalaš vuođu.  Oppalaččat vuolggasadji  gáibida mieđáhus oktagaslaččas vai galgá oažžut gieđahallat persovdnadieđuid. Gávdnojit  vel máŋga  spiehkastagat dán vuolggasajis.

Go Stuehkie leana buohccedikšoguovlu gieđahallá persovdnadieđuid čuvvo dávjá lágalašvuođđu ahte dálkkodeapmi lea dárbu danin go:

  • válbmet doaimma mas lea almmolaš beroštupmi dahje lávki váldegeavaheamis, dahje
  • válbmet lágalaš geatnegasvuođa

Almmolaš beroštupmi

Vai bargodoaibma galgá leahkit almmolaš beroštumis galgá atnit doarjja rievttesortnegis. Stuehkie leana buohccedikšoguovlu atná diŋgojumi mii stivrejuvvo lágain, láhkanjuolggadusaiguin, njuolggadusaiguin ja politihka mearrádusaiguin. Vai galgat sáhttit čađahit dáid doaimmaid main lea almmolaš beroštupmi mii fertet máŋgga doaimmain gieđahallat persovdnadieđuid.

Ollašuhttit lágalaš geatnegasvuođaid

Stuehkie leana buohccedikšoguovllus mii lea almmolaš eiseváldi leat máŋga lágalaš geatnegasvuođat maid ferte čuovvut. Mis lea ovdamearka lágalaš geatnegasvuohta diariibidjat doaimmaid ja registreret muhtin persovnnadieđuid sierralágán áššiin. Okta ovdamearka lea ahte lága jelgii mis lea geatnegasvuohta dokumenteret dieđuid mat dárbbahuvvojit vai addit buorre ja sihkkaris divššu pasientii, earet eará pasieantajournálat.

Geas lea ovddasvástádus gieđahallat mu persovnnadieđuid?

Stuehkie leana buohccedivššuguovlu lea ja dat geas lea ovddasvástádus got persovnnadieđut gieđahallojit. Dat lea Stuehkie leana buohccedikšuguovllu stivra geas lea loahpalaš persovdnadieđuidovddasvástádus, muhto delegerema čađa lea buohccediksudirektevra geas lea ollislaš loahppa ovddasvástádus. Mii leat maid namahan dihtorsuodjalusáittardeaddji gii dárkkista ahte dihtorsuodjalusnjuolggadusat ja eará njuolggadusat čuvvojuvvojit.

Got suddjejuvvo mu persovdnadieđut?

Dego álgojurdda galget persovdnadieđut beare beassanvuohta geain lea dárbu daidda. Gávdnojit rutiinnat ja systemat mat sihkkarastet ahte persovdnadieđut gieđahallot ja suddjejuvvot sihkkarit.

Dikšuma siskkobealde gávdnojit maid sierralágán mearrádusat persovdnadieđut suddjema birra.

Sáhttet go mu persovnnadieđut addojit earáide?

Almmolašprinsihppat siskkilda riekti juohke oktii oažžut geahčadanvuoigatvuođa eiseválddiid doaimmaide, ovdamearka oasálastit almmolaš áššebáhpáriidda. Persovdnadieđut dábálaš  áššebáhpárat sáhttá ánuhit ja addit olggos almmolašprinsihppa jelgii – beroskeahttá áigumuš maid persovdnadieđu álgovuolggalaš dihte guorahallui.

Riekti oasálastit dábálaš áššebáhpáriid ii doala jus áššebáhpáriid sisdoalu dieđut leat bidjun čiegusvuhtii nugo almmolaš- ja čiegusvuođaláhka dadjá. Vuođđolágasuoji almmolašprinsihppa ii ráddjejuvvo dihtorsuodjalusnjuolggadusas.

Mis lea velggolaš addit persovdnadieđuid du birra earáide. Ovdamearka addit dieđuid divššus Sosiálastivrii dahje Dárkkástus dikšumii ja fuolahussii. Muhtomin mis sáhttá leat velggolaččat addit dieđuid ovdamearka poliisii ja sosiálabálvalussii.

Man guhká sestojuvvojit persovdnadieđut?

Persovdnadieđut eai oačču sestojuvvot guhkibut go lea dárbu. Dat mearkkaša ahte go persovdnadieđut eai dárbbahuvvo šat dasa masa lei ávki, galget váldot eret (sestonunnideapmi).

Go guoská almmolaš eiseválddiide gávdno spiehkastan prinsihppa sestonunnideami birra. Eiseválddiin lea geatnegasvuohta seastit almmolaš áššebáhpáriid boahtteáigái, maid vaikko áššebáhpárat eai dárbbahuvvo joatkka doaimmahusas.

Dat mearkkaša jus gávdnojit persovdnadieđut dábálaš áššebáhpáriin mat galget sestojuvvot boahtteáigái ii oaččo Stuehkie leana buohccedikšoguovlu seastit guhkibut go lea dárbu álgovuolgagaš.

Mii seastit ja unnidit almmolaš áššebáhpáriid nugo mearrádus maid leanadiggi arkiivaeiseváldi lea vuođđudan.

Makkár rievttit mus leat?

Don geas leat persovdnadieđut registrerejuvvon Stuehkie leana buohccedivššuguovllus lea riekti go guoskka informašuvdna ja kontrolla du dieđuid birra.

Dus lea riekti ánuhit kopiija daid dieđuid mat mis leat du birra. Dus lea maid riekti ánuhit njulget dieđuid dain sajiin gos registrerejuvvon dieđut eai leat njuolga. Viidáseappot gávdno riekti vuosttaldit gieđahallamii du persovdnadieđuid birra ja vissis áššis sihkkut dieđuid eret.

Rievttit vuolgá makkár vuoiggalaš vuođus gieđahallan persovdnadieđut leat bidjun. Dat mearkkaša vissis rievttit doibmet beare vissis ovdehusas.

Got dagan jus in leat duhttivaš?

Jus leat duhtameahttun gieđahallamii persovdnadieđuide galggat vuosttažin mannat njuolga dan doibmii geas lea ovddasvástádus gieđahallamii.

Pasieantan sáhtát maid váldit oktavuođa Pasieantalávdegoddiin (Patientnämnden).

Dus lea maid riekti guođđit váidalusa Dihtordárkkástussii  (IMY) jus anát du persovdnadieđut gieđahallojuvvot boasttuvuođat.

Eanet informašuvdna ja oktavuohta

Jus dus leat jearaldagat min persovdnadieđuidgieđahallama dahje rivttiid birra nugo dihtorsuodjalusnjuolggadus dadjá, dahje háliidat váldit min dihtorsuodjalusáittardeddjiin oktavuođa buresboahtin dás:

Poastačujuhus: Dataskyddsombudet, Stockholms läns sjukvårdsområde, Box 43436, 104 31 Stockholm, Tel: 08-123 400 00 (guovddáš).

Epost: gdpr.slso@sll.se. Jurddeš ii goassege sáddet juoidá mas lea pasieantadiehtu e-poastta boktu.